Az egyes légszennyezők egészségkárosító hatásai

Lead kép

Szálló por

(Particulate Matter: PM)

A szálló por a levegőben szuszpendált szilárd és /vagy folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek (PM10) nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM2,5) alkotják a belélegezhető frakciót, ezek lejutnak a tüdő léghólyagocskákba. A PM2,5 porfrakció másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből, és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből áll, és a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős.

A PM10 frakció a talaj eróziójából, valamint az utak kopásából és ipari tevékenységből származó részecskéket tartalmaz. A PM10/PM2,5 arány függ az egyes területeken az ipari tevékenység típusától, a fűtőanyagtól, a földrajzi és időjárási viszonyoktól. Európában a szulfát és a szervesanyag a két fő szálló por komponens, ami végül is meghatározza az évi átlagos PM10 és PM2,5 tömegkoncentációját. Az egészségkárosító hatásokkal kapcsolatos emisszió források a kipufogó gáz és a széntüzelés. A szél fújta inert por - nagyobb szemcsemérete miatt - kevésbé károsítja az egészséget.

A szálló por egészségi hatása

A szálló por koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések száma. A levegőhigiénés index legmagasabb, „veszélyes” kategóriájában az összes halálok miatti halálozás is növekedhet. A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. Irodalmi adatok támasztják alá, hogy a közlekedés eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szálló por szennyeződést is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásokat. Meg kell jegyezni, a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros.

Nitrogén-dioxid (NO2)

A nitrogén-oxidok (NOX) elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származnak, valamint az energia-termelésből és a fűtésből. A külső légtérben a nitrogén-monoxid (NO) gyorsan átalakul NO2-á a légkörben jelenlévő oxidáló anyagok hatására. Az NO2 koncentráció a közlekedés eredetű légszennyezés indikátor paramétere. Az Európai Közösségben az NOX kibocsátás több mint fele közlekedés eredetű, ez az arány még magasabb lehet a nagyvárosokban, Magyarországon 2000-ben 59 % (Magyarország környezeti adatai, 2002. KvVM).

A nitrogén-dioxid egészségi hatása

A nitrogén-dioxid irritáló hatású gáz. A nitrogén-dioxid és a többi légszennyező (szálló por és ózon) közötti összefüggés összetett, emiatt nagyon nehéz értékelni az NO2 elkülönített hatását az epidemiológiai vizsgálatokban. Emiatt az NO2 egészségi hatásait elsősorban állatkísérletek eredményei alapján határozták meg. A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkent tüdőfunkciót és különféle légzőszervi tünetek kockázatának növekedését okozzák. Rendkívül magas koncentrációi esetén a légutak összeszűkülnek mind az asztmás, mind a nem asztmás egyéneknél. Az asztmásak ugyanakkor érzékenyebbek a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja valószínűleg hozzájárul a szív és tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.

Kén-dioxid (SO2)

A kén-dioxid (SO2) elsősorban a ként tartalmazó fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Fő kibocsátó az energia ipar, széntüzelés és a közúti közlekedés Az utóbbi időben azonban jelentősen csökkent a kéndioxid kibocsátás.

A kén-dioxid egészségi hatásai

A kéndioxid környezet-egészségügyi hatásai már régóta ismertek. A magas koncentrációjú kén-dioxid belégzése esetén a légutak görcsös állapota alakul ki. Az asztmában szenvedők hevesebben reagálnak, mint az egészséges emberek. A kén-dioxid növeli izgatja a légzőrendszert, hörgő összehúzódást és csökkent tüdőfunkciót okoz.

Ózon (O3)

A talajközeli ózon másodlagos szennyező, mely elsődleges szennyezőanyagokból fotokémiai úton képződik. A kiindulási szennyezőanyagok közé tartoznak a gépjárművek kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidok és illó szerves vegyületek, valamint az oldószerek. A nitrogén-oxidokból napsugárzás hatására ózon képződik, ami a fotokémiai szmog egyik indikátor paramétere.

Az ózon egészségi hatásai

Az ózon kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Egészséges embereknél is a hosszabb ideig tartó fizikai munka jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek. Az ózon a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. Pollen allergiás betegek tüneteit jelentősen súlyosbíthatja a magas ózon koncentráció.

Szén-monoxid (CO)

A szén-monoxid színtelen és szagtalan, redukáló hatású gáz. A szénvegyületek tökéletlen égése során, elsősorban belsőégésű motorokban keletkezik. A közlekedés okozta légszennyezés indikátor paramétere.

Az szén-monoxid egészségi hatásai

A szén-monoxid gyengíti a vér oxigénszállító képességét, oxigénhiányos állapot kialakulását okozhatja. A szén-monoxid mérgezés tünetei a fejfájás, hányás, súlyos esetekben eszméletvesztés és halál - bár a rövid ideig tartó expozíció hatása visszafordítható. Az idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése.

PAH-vegyületek

A POLICIKLUSOS AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK (PAH-vegyületek) egyes szerves anyagok (pl.: fa, szén, olaj és üzemanyagok) tökéletlen égésekor keletkeznek. Több száz ilyen vegyület létezik a környezetünkben. A PAH-vegyületek egyaránt jelen vannak a bel- és kültéri levegőben, így az emberi szervezetbe kerülésük elkerülhetetlen, de az expozíció mértéke csökkenthető.

A helytelen lakossági fűtési módok, a járművek kipufogógázai, az ipari- és erdőtüzek, valamint a dohányzás miatt számos PAH-vegyület jut a környezetbe.

Mindemellett az ételeken keresztül is a szervezetünk juthatnak a policiklusos aromás szénhidrogének. A szennyezett levegőjű és talajú területeken termelt leveles zöldségekben, gyökérzöldségekben, olajnövényekben és gabonákban jellemzően megtalálhatóak az ilyen vegyületek, valamint a grillezés során a levegőbe és ételeinkbe is kerülhetnek. Nagyobb mennyiségben találtak PAH-vegyületeket a hagyományos módon füstölt, illetve szárított élelmiszerekben, illetve a zsírokban és az olajokban. Az ételkészítés módja tehát hatással van az expozíció mértékére, például használt olajban való sütéskor, ételkészítés közben nemcsak az ételben, hanem a beltéri levegőben is megnő a koncentrációjuk, melyen csak tovább ront a szellőztetés elmulasztása. A grillezés során termelődő füstből a levegőbe és ételeinkbe is kerülhetnek PAH-vegyületek.

Számos élelmiszerben (pl.: olajok, zsírok, füstölt húsok, bébiételek, anyatej-helyettesítő tápszerek) egyes PAH-vegyületek mennyiségére vonatkozó határétéket állapítottak meg az Európai Unióban. Továbbá határérték vonatkozik a kültéri levegőminőségre, valamint a gyermekjátékokra, gyermekápolási termékekre, műanyag és gumi termékekre, hiszen a műanyagokban, a gumiban és az aszfaltban is előfordulhatnak.

Ezen vegyületek közül számos bizonyítottan rákkeltő (pl.: benzo[a]pirén). Többségük hormonháztartást zavaró hatású, ezzel számos kóros állapot kialakulásának kockázati tényezőiként tartják számon. Fejlődő szervezetre hatva megzavarják a nemi fejlődést, az idegrendszer normális fejlődését, zavarják az immunvédekezés megfelelő kialakulását. Hozzájárulnak a termékenység csökkentéséhez.
    Gondos odafigyeléssel csökkenthető a PAH-vegyületeknek való kitettség. Várandós vagy kisgyermekes anyáknak javallott a forgalmasabb közlekedésű városrészek elkerülése, különösen rossz minőségű levegő esetén. A gépjármű használata helyett a tömegközlekedés vagy a kerékpározás előnyben részesítése javasolt. Az avar és a kerti hulladék elégetése helyett a komposztálás vagy a szelektív gyűjtés szintén hozzájárul a PAH-vegyületek kibocsátásának csökkentéséhez. Kerülni kell a hulladékok, műanyagok, gumik, fáradt olaj, festett, ragasztott vagy lakozott faanyagok égetését, ezt jogszabály is tiltja.

Kismamáknak és gyermekeknek célszerű kerülni a kerti grillező füstjét és nem ajánlott sokat fogyasztani a hagyományos füstöléssel tartósított élelmiszerekből. Javasolt előnyben részesíteni az ételek párolását, főzését a sütéssel (különösen a használt olajban, illetve faszénen való sütéssel) szemben. Erősen javasolt a dohányzásról való leszokás, valamint beltéren, várandós anyák és kisgyermekek közelében annak mellőzése.

Az összeállítás a WHO levegőminőséggel kapcsolatos útmutatója alapján készült az Országos Közegészségügyi Inzétetben.

További információk találhatók: WHO Air Quality Guideline - Global Update, 2005: