A rossz levegőminőség rövid és hosszú távon is egészségkárosító lehet. Ezek a hatások az érzékeny lakosságcsoportba tartozóknál (gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, várandós kismamák) fokozottan jelentkezhetnek.
Az egyes légszennyezők magas koncentrációban légzőszervi tüneteket okozhatnak. A kisméretű aeroszol részecskék (PM2.5 és PM10) már rövid távon is károsak lehetnek.
Az Egészségügyi Világszervezet vizsgálatai megállapították, hogy a levegőszennyezés miatt Magyarországon az utóbbi években évente körülbelül 8000 - 12000 ember hal meg a várható élettartama előtt. A hosszú távú egészséghatások szempontjából a kisméretű aeroszol részecskék a legjelentősebbek. A határértékeket meghaladó terhelés elsősorban a szívbetegségek kialakulásában játszik fontos szerepet, azonban az agyvérzés, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a tüdőrák, illetve számos, egyéb nem fertőző betegség kialakulásában is számottevő szerepe van.
Az egyes légszennyező anyagok káros hatásairól