A téli időszak elteltével a levegőben nagy mennyiségben jelenik meg a virágpor (pollen). Ehhez az emberi szervezet az evolúció során alkalmazkodott, tehát a pollenek önmagukban általában nem károsítják az egészségünket. A pollenallergiában szenvedők rohamosan növekvő száma nagyrészt annak a következménye, hogy a légszennyezéssel „sikerült” a virágport is számunkra ártalmassá tennünk.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) kutatásai már két évtizeddel ezelőtt kimutatták: általánossá vált, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok.
A témáról így írt már 1995-ben Müller Mária főorvos, gyermek-allergológus (1998-ban bekövetkezett haláláig a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének alelnöke): „a parlagfű pollenfelülete a buzogányfejre emlékeztet. Erre rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.”
Rudnai Péter főorvos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Környezetepidemiológiai osztályának vezetője egy 2001-ben tartott konferencián pedig általában a pollenekkel kapcsolatban elmondta: „A légszennyezésből származó illékony szerves molekulák a port ragadóssá teszik. Minél ragadósabb a por, annál több kötődik a pollen (tüskés) felszínére. A pollenben ilyenkor lényegesen nagyobb mennyiségű allergén fehérje is képződik.”
Ugyanazon virágfajta pollenjének felülete tiszta levegőjű környezetben (bal oldali kép) és szennyezett levegőjű környezetben (jobb oldali kép) – elektronmikroszkóppal nagyítva
A kép forrása: The effects of air pollution on structures, proteins and allergenicity of pollen grains. Aerobiologia, 2014
Azóta is számos kutatás mutatta ki, hogy a fűtésből, a közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből származó szennyező anyagok a számunkra egyébként ártalmatlan pollent méreggé változtatják. (A fenti képet egy ilyen tanulmányból vettük kölcsön.) Tanulmányok sora bizonyítja ugyanakkor, hogy sokkal egészségesebbek és tovább élnek azok az emberek, akik környezetében növények, fák vannak, mint azok, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen környezetben éljenek. Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy óvjuk a zöldfelületeket – többek között a fűtés, a közlekedés és más emberi tevékenység okozta légszennyezéstől is. Ne tegyük a fákat és más növényeket barátból ellenséggé!
forrás: thevip.hu