2018 decemberében a zuglói óvodáknak és bölcsődéknek küldtünk ki kérdőívet a levegőminőséggel kapcsolatos ismereteikről, a szmogriadó esetén alkalmazott szokásos eljárásokról és kommunikációjukról.
A megszólított intézményeknek közül 36 adott választ, ami azt mutatja, hogy a zuglói óvodák, bölcsődék vezetői partnerek az önkormányzat kezdeményezéseiben.
TÁJÉKOZÓDÁS
A szmogriadó elrendelése és az arról való hivatalos kommunikáció a Főváros hatáskörébe tartozik. Megkérdeztük az intézmények vezetőit, hogy milyen csatornákon keresztül értesülnek a szmogriadó elrendeléséről. A legtöbb válaszadó egyértelműen a televízió (27 válasz, 75%), rádiók (22 válasz, 61%) és híroldalak (21 válasz, 58%) csatornáin keresztül értesül a szmogriadóról.
Az országos média, mint elsődleges hírforrás klasztere után az egyebek kategóriában összesen 11 említéssel (30%) valamelyik felettes vezetőt jelölték meg hírforrásként a válaszadók, leggyakrabban a Zuglói Egyesített Bölcsődék vezetőjét.
A harmadik jelentősebb forráscsoport a közösségi média (8 említés, 22%), a személyes beszélgetések és a helyi önkormányzat honlapja (7-7 említés, 19%).
Jelentős különbség mutatkozik a jelenleg használt és az igényelt információs csatornák összehasonlításában. Bár továbbra is vezetnek a fő hírcsatornák (TV 53%, rádió 44%, híroldalak 53%), kiemelhető az igény az önkormányzati honlapon való tájékoztatásra (56% igény a jelenlegi 19%-os használattal szemben), valamint a mobilos applikáción és e-mailen keresztüli direkt tájékoztatásra (9- 9 említés, 25%).
Arra kérdezve, hogy mennyire elégedettek a jelenlegi szmogriadó tájékoztatási rendszerével legtöbben (13-13 válasz, 36-36%) 3-as és 4-es iskolai osztályzatot adnának, 22% pedig tökéletesen elégedett. Elégtelent senki nem adott.
Emellett a válaszadók érzékelik a probléma súlyát, 86%-uk nem csak a hivatalos szmogriadó esetén szeretne célzott tájékoztatást kapni, hanem az aktuális levegőállapotról is.
INTÉZKEDÉSEK ÉS A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA
36 válaszadóból 32 jelezte, hogy szmogriadó estén nem viszik a gyerekeket az udvarra, szabad levegőre, 8 intézmény a szülők tájékoztatását is említette, 3 helyen pedig kora reggeli és rövid idejű szellőztetéssel védekeznek.
A tiszta levegő biztosítására többféle technikát alkalmaznak az óvodákban, bölcsődékben. A legtöbben a gyerekekkel levő pedagógusra bízzák, mikor szellőztet (69,4%), és a legtöbb helyen szobanövények is tisztítják a levegőt (72,2%). Az intézmények 16,8%-ában valamilyen mesterséges légtisztítás történik (légtisztító berendezés vagy sószoba), 11%-ban, azaz 4 intézményben pedig a gépi szellőztetőberendezés szűri is a levegőt.
A szmogriadó esetére vonatkozó intézkedésekért a válaszadók 80,6%-ban az intézmény vezetőjét említette, mint felelőst, 11,2%-ban a tagintézmény vagy telephely vezetőjét/helyettesét jelölték, és mindössze hárman (8,4%) nem tudtak felelőst megnevezni.
A szülők tájékoztatásának módja a zuglói intézményekben jelenleg két fő csatornán zajlik: az óvodák, bölcsődék leggyakrabban (38%) élőszóban tájékoztatják a szülőket, hirdetőtáblán, faliújságon keresztül pedig 33% ad hírt. Összesen 8 említéssel szerepeltek egyéb alternatív csatornák: e-mailes, közösségi média, és csak 3 intézmény jelezte, hogy a szülőket külön nem tájékoztatják.
A gyerekek krónikus légúti megbetegedéseinek megítélése normál eloszlást mutat a válaszadóknál, enyhe eltolódással a kisebb súlyú megítélés felé. A legtöbben (36%) közepesen súlyosnak gondolják a problémát, nagyon súlyosként pedig csak egy válaszadó ítélte.
Az ismeretek bővítése terén egyértelműen az alkalmazkodási praktikák viszik a prímet, a válaszadók 66%-a a légszennyezés esetére vonatkozó intézkedések terén szeretne többet tudni, a kül- és beltéri légszennyezés megelőzése csak 11-11%-ban mozgatta meg a fantáziájukat.
A szülők szemléletformálása ugyan nem elsődleges feladata az óvodáknak, bölcsődéknek, mégis rákérdeztünk erre a területre is, mert ez is hatékony formája lehet a légszennyezés akár középtávú csökkentésének. Pozitív jelenség, hogy az intézmények több mint negyede (30,8%) alapfeladataikon túl foglalkozik valamilyen formában a felnőttek számára szóló ismeretekkel. Az arány ugyanakkor az intézmények további terhelése nélkül növelhető lenne, ha megfelelő kommunikációs, tájékoztató anyagokat kapnának, pl. poszterek, brosúrák, honlapok formájában.
A felmérés az AWAIR program keretében történt, amelyet az Interreg támogat.